zeeny

bukaresti fotós

fotóblogja itt, flickr itt

 zeeny.jpg

Életre hívom a szavakat,
Téli álomban merengő holtak
Szeméből kilopom a fényt.
Testedből beszélni: kínszenvedés.
Nyugovóra térni minden éjjel,
Hogy nem takarsz be a végtelen kéjjel:
Olyan, mint mikor gyermeki sírást
Olt az anya, ki gyermeki sírt ás,
És könyörtelen mosollyal nézi,
Ahogy fiát a világ felemészti.
Köröttem lebegnek lángoló angyalok,
Imám csendjére feloldozást kapok.

 dekadence

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: